Hat barnamedvénk van, de az se a miénk

Az idei felmérés szerint Szatmár megyében egy év alatt csökkent a barnamedvék, a farkasok és a vadmacskák száma. A megye élővilága kilenc barnamedve eltartására lenne képes.

A Szatmár Megyei Erdészeti Hivatal és megyében tevékenykedő vadásztársaságok segítségével a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség idén márciusban is felmérte a megyében élő nagyragadozók, a medvék, farkasok, a hiúzok és a vadmacskák állományát. Ennek eredményét hétfőn tették közzé.

A felmérés szerint Szatmár megyében hat barnamedve, 30 farkas és mintegy 212 vadmacska él. A számok azt mutatják, hogy mindhárom faj esetében csökkent az egyedszám az előző évhez képest: a tavaly egy medvével , kilenc farkassal és 27 vadmacskával élt több a szatmári erdőkben. Az élőhelyek méretét, az élővilág összetételét tekintve akár további egy barnamedve is megélhetne a megyében, a farkasok és a vadmacskák esetében viszont az optimális számhoz képest többlet van: előbbi esetében 12-vel, utóbbi esetében pedig 152-vel.

Az egyedszámlálás során a szakemberek egyetlen aktív medvebarlangot sem találtak, ami azt jelenti, hogy az elsősorban az avasújfalusi körzetben jelen lévő állatok Ukrajnában és Máramaros megyében hibernálnak és onnan jönnek át. Hasonló a helyzet a hiúzzal is: az előző évhez hasonlóan idén sem találtak belőle egyetlen egyedet sem. Amennyiben mégis előbukkan, ő is ukrajnai vagy máramarosi „turista".

Mivel ezek a ragadozók rendkívül fontosak a tápláléklánc egyensúlyának fenntartása érdekében, szigorúan védettek, kilövésük tilos. Az éves felmérések arra is hivatottak, hogy megállapítsák: az éppen kezdődő vadászidényben hány állatot szabad lelőni. A 2013-2014-es vadászidényben egy farkas és négy vadmacska kilövésére tesznek javaslatot a szatmári szakemberek.

A környezetvédelmi minisztérium a tavalyi idényre egy farkas és két vadmacska kilövését engedélyezte, ám egyikre sem került sor. A nagyragadozók számának korlátok között tartása azért fontos, mert ezzel egyrészt szabályozni lehet az ökológiai egyensúlyt egy bizonyos területen, másrészt pedig ezzel lecsökkenthető annak esélye, hogy ezek a csodás, ám kétségtelenül veszélyes állatok gondot okozzanak a lakosságra nézve.